Eljött a 100. nap! Nagy utat tettem meg. A szorongásom már sokkal kevésbé uralja a mindennapjaimat. Már a fogaimat se szorítom össze álmomban. Sajnos a kiváltó okot nem tudtam eddig megszűntetni (mert úgy nem lehetne, ahogy én szeretném a legjobban), de azért igyekszem kihozni a legjobbat. És akkor lássuk ezt a két napot.
1. A.-val elmentünk egy nagyon cuki helyre, ahol baromi jól éreztük magunkat. :)
2. Tepi otthon előkarácsonyi meglepivel várt, bedobozolva, becsomagolva fenyőfás csomagolópapírba. :)
3. Beszámolhattam a konferenciáról. Emberszámba vettek.
4. Úgy tudok örülni néhány jó szónak, kedves mosolynak.
5. Apróságok: finomat ebédeltem, nem kellett sokat várni a buszra meg a villamosra, kisütött a nap.
6. Mókás sms váltás VZ-val.
7. A. szerint a hetedik pont gyakorlatilag mindig Tepi. Dehát micsináljak, ha ő a legjobb dolog? :)
